Ahol fejlettebb az oktatás és nagyobb a sajtószabadság, ott kevesebben fogékonyak az interneten keringő álhírek iránt. Az európai országok összesített listáján Magyarország a hátsó harmadban kapott helyet, ami azt jelenti, hogy a magyarok egyelőre könnyen bedőlnek az álhíreknek.
A szófiai Nyílt Társadalom Alapítvány által kiadott jelentésből derül ki, hogy hogyan viszonyulnak az egyes európai országok az álhírekhez. 35 országban készítettek felmérést, vizsgálva a sajtószabadság állapotát, az oktatás színvonalát és a társadalom bizalmatlansági állapotát. Ezeket a tényezőket összevetve mérték fel, hogy mennyire befolyásolhatók az egyes országok az álhírekkel.
Az északi országokban, így Finnországban, Hollandiában, Dániában, vagy akár a velünk egyszerre EU-taggá váló Észtországban a legkevésbé működőképesek az álhírek. A lehetséges 100 pontból legalább 69-et vagy többet értek el ezek az országok. Velük szemben Magyarország csak 40 ponttal áll a lista 26. helyén, Görögországot és Romániát épphogy beelőzve.
Ha belegondolunk, hogy több ezren képesek megosztani egy-egy olyan Facebook posztot, amelyben egy menő autó, vagy konyhabútor, netán egy traktor kisorsolását ígérik, vagy 27 ezren osztanak meg egy olyan posztot, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy ha borítékban pénzt találsz a kocsid szélvédőjén, légy résen, mert jó eséllyel emberrablók fogságába esel, akkor azon sincs mit csodálkozni, hogy az álhírek fogyasztásában ilyen jól állunk.
Hogy hogyan lehet eldönteni, hogy melyik tartalom álhír és melyik nem? Egy a Facebookon virálisan útra kelt infografika is jól összesíti azokat a szempontokat, amiket érdemes mérlegelni, mielőtt kész tényként kezelünk egy-egy információt, csak mert sokan megosztották.
De ajánljuk figyelmetekbe a Be Social szakértői megszólalásait is – legutóbb például Forgács Mariann mondta el az RTL Klub reggeli műsorában, mit kell tudnunk az álhírekről.
