A magyar NB I-es labdarúgó kluboknál, ha közösségi médiáról van szó, akkor a Facebook van az első helyen, de az Instagramot is többen használják.

A kutatásban, amit Zsiros Mihály, az MIP Management ügyvezetője és a Testnevelési Egyetem doktorandusz hallgatója készített, a 16 első osztályú csapatból 13 vett részt, mely a 2014-2015-ös bajnokság őszi idénye során zajlott. Ebből kiderül, hogy legalább Facebook jelenléttel már minden csapat rendelkezik, a használat célja pedig elsősorban a márkaépítés és szurkolói hűség növelése (84,6%). Ezzel szemben a profitszerzés csak kevés helyen jelenik meg (38,5%), pedig vállalkozás formájában működnek és (6 fokú intenzitás skálán, ahol 1: egyáltalán nem, míg 6: teljes mértékben) egyetértettek azzal, hogy a közösségi média használata nyereség elérésére is alkalmas (4,38).

A tudatos közösségi média kezelést nagy mértékben fontosnak tartják (5,69), írásos közösségi média stratégiával mégis csak valamivel több, mint felük (53,8%) rendelkezik. Abban is egyezik az álláspont, hogy a játékosoknak, csapatoknak felelősen kell a közösségi csatornákon kommunikálniuk (5,85). Ennek ellenére a klubok harmadánál kaptak csak a játékosok írásbeli (38,5%) szabályzatot.

A labdarúgó vállalkozások inkább egyetértenek azzal, hogy a csapat közösségi médiában való megjelenése a szponzorok számára vonzó lehet (4,77). A szponzorkeresés során a többség meg is említi a közösségi média felületeiket (84,6%). A csapatok negyede viszont nem jeleníti meg a szponzorait a webkettes platformokon.

Meglepő, hogy a klubok mindössze 38,5%-a vásárol hirdetéseket a közösségi oldalakon. A csapatok többsége (76,9%) méri a közösségi média tevékenységét, a közösségi oldalak saját mutatóit, de mélyebb adatokat nem. Mindössze 7,7% mér egyáltalán valamilyen megtérülést (ROI mutató). A csapatok csupán harmada oszt meg vásárlásösztönző tartalmakat rendszeresen. Végül azzal is inkább egyetértettek a klubok, hogy a közösségi csatornák révén a játékosoknak, csapatoknak nagyobb lett a befolyásuk a sportmédiában (4,69).