A hétvégén, az elnökválasztás hajrájában érdekes hír kezdett el terjedni a Facebookon, méghozzá óriási sebességel: a bejegyzést, mely azt álljtotta, hogy a a Denver Guardian értesülései szerint A Clinton e-mailjeinek szivárogtatásáért felelős FBI-ügynökökö holtan találták meg Walkerville városában, percenként 100-an osztották meg. A bejegyzés óriási figyelmet kapott és rengeteg emberhez jutott el csupán egy probléma volt vele: nem létezik se az említett holt FBI ügynök, sem a Denver Guardian, de még a város sem, ahol az eset történt.

barack-obama-mark-zuckerberg

Barack Obama, az USA elnöke a poszt kapcsán neki is támadott a Facebooknak egy hétvégi beszédében Michiganben:

“A kampányok alakulásán jól láthatjuk, hogy mennyire hihetőnek tudunk kezelni bármilyen őrültséget (…) Ha valamit Facebookon olvasunk, ha valami a közösségi médián jelenik meg, az emberek máris készpénznek veszik és egy hír képes vihart kavarni.”

Obama felszólalása és maga a Denver Guardian-ügy is egy alapvető problémára hívja fel a figyelmet: a Facebooknak van egy elég komoly problémája a hamis hírekkel. Hamis hírek persze mindig voltak az interneten – sőt, már az internet előtt is, sőt, voltak hivatalosan elfogadott hamis hírek is – de a Facebookon mindez könnyebben terjed , lásd a Denver Guardian példáját.

Ám a helyzet az lemúlt időszakban csak rosszabb lett – holott a Facebook éppen a személyes tartalmakat akarja előtérbe helyezni algoritmusával, a hamis hírek mégis nagy arányban terjednek tovább. A Gizmodo szerint a probléma mögött az áll, hogy a Facebook elbocsátotta minden emberi kurátorát, az algoritmusok és gépek pedig bizony nem helyettesítik az embert – és nem fedezik fel a hamis sztorikat, amik így szabad utat nyernek.

Hogy ez miért is veszélyes?

A Facebookon azóta is virágoznak az összeesküvés elméletekkel kapcsolatos cikkek, melyek egy pontig viccesek lehetnek – ám ha már arra ösztönzik az embereket, hogy például ne oltsák be gyerekeiket, és ezt el is érik, a jelenség már inkább veszélyesn

És persze a politika számára is ártalmas, ahogyan az elnökválasztás során is kiderült, leginkább Clintont érintve: nagy sikert aratott egy írás arról, hogy Hillary ellenségei hogyan haltak meg egymás után, de ugyancsak sikeres volt az az írás is, melyben azt tárgyalták, hogy Clinton kampánystratégája, John Podesta hogyan rendez okkult szenászokat testnedvek bevonásával – ezt mellesleg Donald Trump fia, Donalt Trump Jr. is megosztotta Twitterén.

Jim Rutenberg, a The New York Times írója szerint az esetek jól mutatják, hogy a média következő nagy kihívása az ehhez hasonló hamis hírek legyőzése lesz. A megoldás pedig több szakértő szerint egész egyszerűen robotokkal és algoritmusokkal sosem lesz megoldható – csak és kizárólag emberi munkaerővel. Ez pedig csak egyre inkább bebizonyosodott, mióta a Facebook nem él ezzel.

Obamát minden bizonnyal ebben a cikkben neveztük utoljára az USA elnökének – de mielőtt lezárul a mai elnökválasztás, összeszedtük, hogy miként is zajlott a kampány a közösségi médiában.

Forrás: Gizmodo