Előkapjuk a táskánkból a mobilunkat, tökéletesen passzol a kezünkbe, szépen használható az asztalunkon. De vajon a telefon alkalmazkodik hozzánk, vagy mi alkalmazkodunk őhozzá?

Erre keresi a választ Nicolas Nova, Katherine Miyake, Nancy Kwon és Walton Chiu, akik bemutatják azokat a sokszor embertelen pozitúrákat, melyeket a technológia előrehaladtával tettünk magunkévá, s melyek befolyásolják társadalmi életünket. Az egyik ilyen póz például a „Periszkóp” fantázianevet viselő, mely bizonyára mindenki számára ismerős lehet, aki csápolt már úgy végig egy koncertet, hogy egyik kezével végig a magasba tartotta a telefonját, hogy fotó- és videódokumentációt készíthessen az eseményekről.

„Ez tipikusan a tyúk és a tojás esete, ahol a tárgy kivitelezését egyaránt befolyásolja a küllem és a használat” – magyarázza Nicolas Nova. A tanulmány eredménye egy ingyenesen letölthető e-book-ban öltött testet, amit szinte végigolvasni is fájdalmas.

Próbáljuk azért élvezni az alább található galériát, tudván azt, hogy bármilyen furán is nézünk ki időnként okostelefonunk használata közben – nem vagyunk vele egyedül. 🙂

Kétkezes távirányító használat

A játékkonzol ideges rángatása, mintha az érezne bármit is

A Fontoskodó Tulajdonos: a telefonunk csekkolása megnyugtat minket, ha idegen környezetben vagyunk

Zseb? Minek? A telefon futás közben is a kezemben

Titkok Tudója: lehetőleg mindenki lássa, hogy fontos információt osztunk meg a másik féllel

A telefon eltartása az arcunktól a) sugárzás miatt, b) a sminkünk miatt, c) a bacik miatt, d) mert olyan jól néz ki

Amikor észrevesszük, hogy nem képezzük a beszélgetés részét: figyelemelterelő hadművelet

A Periszkóp

A Transz – amikor már tudomást sem veszünk saját gesztusainkról, amiket telefonálás közben teszünk

Oszlopnál ez veszélyes

Ez magától értetődik.

Ilyet még mi sem láttunk

Persze, figyelek, csak épp Gotye szól a fülemben, hallottad már? Láttad a klipjét? Uhh, meg kéne nézni újra…

Remek beszélgetésindító: “Láttad azt a posztot a Twitter/Facebook adatlapomon, ami valószínűleg úgysem érdekel, de legalább beszélünk valamiről?”