Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban indult perek szerint a Facebook hanyagsága elősegítette a rohingya muszlimok népirtását Mianmarban, miután a közösségi média hálózat algoritmusai felerősítették a gyűlöletbeszédet, és a platform nem tudta eltávolítani a lázító posztokat. A kártérítési igény meghaladja a 150 milliárd fontot.
A bírósági kereset azzal vádolja a legnépszerűbb közösségi oldalt, hogy a nagyobb népszerűségért, a jobb piaci helyzetért hajlandó volt emberi életekkel játszani. Az ügyvédek a San Francisco-i kerületi bíróságra és brit bíróságra is benyújtották a keresetüket, mely alapján azzal vádolják az oldalt, hogy ügyfeleik és családtagjaik “súlyos erőszakos cselekményeknek, gyilkosságoknak és/vagy egyéb súlyos emberi jogi visszaéléseknek” voltak kitéve a kormányzó rezsim által folytatott népirtási kampány részeként. A Facebook 2018-ban elismerte, hogy nem tett meg eleget annak érdekében, hogy megakadályozzák, a mianmari muszlim kisebbség elleni erőszakra és gyűlöletbeszédre uszítás terjedését az oldalon. A cég megbízásából készült független jelentés megállapította, hogy a Facebook a gyűlölet terjesztésére és károkozásra törekvők eszközévé vált, a posztok pedig erőszakhoz vezettek. A Facebook ugyan elismerte a bűnösségét, de nem fizetett kártérítést, jóvátételt, nem ajánlottak fel semmilyen támogatást a túlélőknek.
Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a Facebook elleni vádak a következők:
- a Facebook algoritmusai felerősítették a rohingya nép elleni gyűlöletbeszédet;
- nem fektetett be a helyi moderátorok és tényellenőrzők munkájába;
- nem távolította el a rohingják elleni konkrét erőszakra buzdító bejegyzéseket;
- és nem zárt le bizonyos fiókokat, és nem törölt olyan csoportokat és oldalakat, amelyek etnikai erőszakra buzdítottak.
Az Orvosok Határok Nélkül szervezet szerint a rohingya népírtásnak nagyjából 10 ezer áldozata lehet, és rengeteg ember kényszerült elhagyni az otthonát, egymillió rohingya még mindig menekülttáborokban él.
A Facebook szivárogtatója, Frances Haugen korábban azt állította, hogy a platform szurkol az etnikai erőszaknak olyan országokban, mint Etiópia, és nem tesz erőfeszítést annak megállítására. A dezinformáció megfékezésére szánt összeg 87 százalékát költik angol nyelvű tartalomra, miközben a felhasználók csak 9 százaléka angol anyanyelvű.
Forrás: The Guardian
