A Facebook nem csak addiktív lehet, de egy új tanulmány szerint egyáltalán nem tesz jót a mentális egészségünknek – írja a Fastcoexist.com.

Hogyan érzed magad, miután eltöltöttél egy kis időt Facebookon? Jobban, rosszabbul vagy ugyanúgy? Ha hiszel a sok jól elkészített Facebook marketing videónak, azt várnád, hogy a legtöbb ember azt feleli: melegség járja át őket. Elvégre, időt töltesz a barátaiddal, azokkal az emberekkel, akikkel törődsz.

Egy új tanulmány szerint, amely azt vizsgálta, hogyan érezték magukat az emberek a közösségi oldalra való bejelentkezés előtt és után, ez nem igaz. Sőt, kiderült, hogy kifejezetten negatívan értékelik saját boldogságukat a hírfolyam átböngészése után.

3016065-poster-1280-sadpeople

„Jóllét érzése helyett, amelyet a támogató ’offline’ közösségi hálózatok gyakori interakciói erőteljesen okoznak, a jelenlegi kutatások azt demonstrálják, hogy a Facebookkal való interakció ellentétes eredményeket jelezhet előre fiatal felnőttek esetében – alááshatja azt [a boldogságukat] – írja a tanulmány.

A kutatást Ethan Kross vezette, a University of Michigan pszichológia professzora és a csapatával 83 emberrel kérdőíveztek Ann Arborban, Michiganben, felmérve Facebookos szokásaikat és önértékelésüket. A 14 nap alatt napi ötször küldtek SMS-t a résztvevőknek, feltéve olyan kérdéseket, mint „Hogyan érzed magadat most?”, valamint az után is érdeklődtek, milyen régen jelentkeztek be.

Minél többet voltak Facebookon, annál rosszabbul érezték magukat a következő alkalommal, amikor kapcsolatba léptek velük. Illetve minél többet voltak az oldalon a két hét során, „annál inkább csökkent az életükkel való elégedettségük szintje”. Az eredményeket a PLOS One nevű folyóiratban publikálták.

Fontos, hogy a résztvevők nem számoltak be negatív reakciókról, amiket a közvetlen közösségi kontaktus okozott és ami arra utalhatott volna, hogy az online aktivitásuk miatt érezték rosszabbul magukat. A kutatás előtt az önkénteseket megvizsgálták olyan szempontból is, hogy korábban ki voltak-e téve nyomornak és magánynak.

Az eredmények statisztikailag szignifikánsak voltak a vizsgált csoport esetében, de relatíve apróak, ha csak egyetlen embert nézünk. Ám ha a hatást felnagyítjuk Facebook felhasználók millióira, az már elég nagy lehet, mondják a kutatók: „Azonosítani egy tényezőt, amely szisztematikusan befolyásolja a szubjektív jóllétet, fontos, különösen, ha az a faktor hajlamos összeadódni az idő múlásával nagyszámú embercsoportban.” A cég szerint több, mint 1 milliárd embernek van Facebook fiókja és nagyjából felük be is jelentkezik naponta.

Kross szerint arról is szó lehet, hogy a Facebook aktiválja az „erős közösségi összehasonlítás folyamatát”:

„Mások hajlamosak olyan információkat posztolni – képeket, bejelentéseket, stb. –, amelyek nagyszerűnek tüntetik fel az életüket. Ha valaki gyakran van kitéve ilyen információknak, az ahhoz vezethet, hogy rosszabbul fogja magát érezni a saját életét illetően. Ez csak egy lehetséges magyarázat. Valószínűleg vannak még más tényezők is – például a másokkal történő közvetlen interakció hiánya.”

Ez a jelenség intuitívnak tűnhet néhány ember számára, akik panaszkodnak a Facebookról és mégis használják azt. Ha Te is ebbe a kategóriába tartozol, itt egy újabb ok, hogy kijelentkezz.