Az elmúlt években elképesztően fontos lett a márkák kommunikációjában a befogadás és az elfogadás, ami megváltoztatta a márkák kommunikációját és gyakran a nyelvi fordulatait, szóhasználatát is.
Ez már csak azért is fontos egy márkának, mert egy friss felmérés szerint a Facebook-hirdetések esetében mindössze a 41 százalék érzi úgy, hogy képviseltetve van, a fiatalabb generációk pedig igyekznek olyan vállalkozásokat támogatni, amelyek számára fontosak a társadalmi kérdések, és hajlandóak igazodni a kulturális változásokhoz.
A LinkedIn éppen ezért kiadott egy több oldalas kalauzt arról, hogyan lehet elsajátítani a befogadó nyelvezetet, és néhány olyan fontos szempontot ismertetnek, amelyeket érdemes átgondolni a márkaüzenet megfogalmazásakor. Definíciójuk szerint az inkluzív nyelvezet nem zárja ki vagy sztereotipizálja az embereket rassz, szexuális irányultság, életkor, nemi identitás, társadalmi- gazdasági helyzet vagy bármely más jellemző alapján. Vagyis, hogy a márka barátságos, és mindenki számára elérhető legyen.
Olyan kifejezésekre kell gondolni, amik már elavultak, és a modern trendeknek nem felelnek meg, akkor sem, ha nem bántóak, de például sztereotipizálnak. Figyelni kell arra, hogy ne az legyen a megoldás, hogy úgy tesznek, mintha nem lennének különbözőségek, sőt pont az a lényeg, hogy elismerjék, hogy a fogyasztók mennyire mások, és ez milyen jó. Kerülni kell még az olyan sztereotipiákat is, amik egyébként pozitív kicsengésűek, és érdemes semlegesen, nemektől függetlenül megválasztani a kommunikációt, ahol nem a férfi vagy a nő, hanem az ember és a személy kerül a középpontba. És vannak bizonyos szavak és kifejezések, mint például az őrült, bolond, süket fülekre talál, és még nagyon sok olyan, ami a mindennapjaink részéve vált ugyan, de amik helyett ideje más más kifejezéseket használni.
