Egy globális felmérés szerint az emberek több mint 85 százaléka aggódik az online félretájékoztatás hatásai miatt, és 87 százalékuk úgy gondolja, hogy az már ártott országa politikájának. Az ENSZ bejelentette a jelenség kezelésének tervét.
Audrey Azoulay, az ENSZ kulturális szervezetének, az UNESCO-nak főigazgatója hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy az online hamis információk és gyűlöletbeszéd – amelyet a közösségi média platformok felgyorsítanak és felerősítenek – „jelentős kockázatot jelentenek a társadalmi kohézióra, békére és stabilitásra nézve”.
A szabályozásra sürgősen szükség van „az információhoz való hozzáférés védelme érdekében… ugyanakkor a szólásszabadság és az emberi jogok védelme érdekében” – mondta Azoulay, miközben bemutatta a kormányok, szabályozó hatóságok és platformok számára készített „irányítási tervezetet”.
A szervezet szerint 16 országban jövőre szavazás lesz – összesen 2,5 milliárd szavazóval – az UNESCO megbízásából készült felmérés pedig megmutatja, hogy mennyire sürgetővé vált a hatékony szabályozás.
Az Ipsos közvélemény-kutató 8000 ember bevonásával végzett felmérése olyan országokban, mint Ausztria, Horvátország, az Egyesült Államok, Algéria, Mexikó, Ghána és India, megállapította, hogy az internetezők 56 százaléka főként a közösségi médiából értesült híreiről, sokkal több, mint a tévéből (44%). vagy médiaoldalakból (29%).
Szinte minden országban a közösségi média volt a fő hírforrás, annak ellenére, hogy az általa nyújtott információkba vetett bizalom lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos médiában: 50% a televízió 66%-ával szemben, 63% a rádió és 57% a médiawebhelyek és alkalmazások esetében.
A válaszadók 68%-a szerint a közösségi médiában a legelterjedtebbek az álhírek, megelőzve az üzenetküldő alkalmazásokat (38%), amely hiedelem „minden országban, korcsoportban, társadalmi háttérben és politikai preferenciákban túlnyomórészt elterjedt”.
A dezinformációt túlnyomórészt konkrét fenyegetésnek tekintették, és 85%-uk nyilatkozott úgy, hogy aggódik a hatása miatt. 87 százalékuk szerint a félretájékoztatás már komoly hatással volt a nemzeti politikai életre, és szerepet fog játszani a 2024-es választásokon.
A gyűlöletbeszédet is széles körben elterjedtnek tekintették: a válaszadók 67%-a mondta azt, hogy látott már ilyet online (és a 35 év alattiak 74%-a). Nagy többség (88%) azt mondta, hogy a kormányoknak és a szabályozóknak mindkét kérdéssel foglalkozniuk kell, és 90% azt is szerette volna, hogy a platformok tegyenek lépéseket.
A választási kampányok során különösen fontosnak tartották az éberséget. A megkérdezettek 89%-a kormányzati és szabályozói beavatkozást követelt, 91%-a pedig azt várta, hogy a közösségi média platformok még éberebbek legyenek, amikor közvetlenül a demokrácia játszik szerepet.
Az UNESCO hét kulcsfontosságú elven alapuló terve egy konzultációs folyamat eredményeként született meg, amelyet az ENSZ rendszerében „példátlannak” minősített, és 18 hónapos időszak alatt 134 ország több mint 10 ezer hozzászólására épült.
Guilherme Canela de Souza Godoi, az UNESCO véleménynyilvánítási szabadsággal foglalkozó részlegének vezetője elmondta, hogy már több mint 50 országban szabályozzák a közösségi médiát, de gyakran nem a szólásszabadság és az emberi jogok nemzetközi normáinak megfelelően.
Az iránymutatások „egy emberi jogi megközelítésen alapuló erős tervezetet képviselnek, amelynek célja a kormányok és a szabályozó hatóságok tájékoztatása és inspirációja” – mondta, hozzátéve, hogy több afrikai és latin-amerikai ország már jelezte érdeklődését.
Az Unesco szerint legalább egy nagy platform azt mondta a 194 tagú ENSZ-testületnek, hogy a konzisztens globális kormányzási keretrendszert részesíti előnyben a nemzeti és regionális rendszerek elterjedése helyett.
A hét kulcselvet tiszteletben kell tartani annak érdekében, hogy az emberi jogokra gyakorolt hatás „iránytűvé váljon minden döntéshozatalhoz minden szakaszban és minden érdekelt fél részéről”.
Az Unesco szerint mindenhol független és jó forrásokkal rendelkező állami szabályozó hatóságokat kell létrehozni, amelyeknek szorosan együtt kell működniük egy szélesebb hálózat részeként annak megakadályozása érdekében, hogy a digitális szervezetek kihasználják a nemzeti szabályozási különbségeket.
A platformoknak hatékonyan és méretarányosan, minden régióban és minden nyelven moderálniuk kell a tartalmat, és „elszámoltathatónak és átláthatónak kell lenniük az olyan algoritmusok tekintetében, amelyek túlságosan gyakran az elkötelezettség maximalizálására irányulnak megbízható információk árán”.
A szabályozó hatóságoknak és a platformoknak szigorúbb intézkedéseket kell hozniuk – beleértve a kockázatértékelést, a tartalommegjelölést és a politikai hirdetések nagyobb átláthatóságát – a választások és a válságok, például fegyveres konfliktusok és katasztrófák idején – mondta az UNESCO.
Forrás: The Guardian
