Egy új tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen online tevékenységek és tapasztalatok lehetnek azok, amelyekkel előre lehetne jelezni a szülőnek vagy az iskolának, ha egy fiatal élete veszélyben van, és vannak-e olyan tényezők, amelyek közösek azoknál a fiataloknál, akik öngyilkosságot vagy öncsonkítást kíséreltek meg. 

A JAMA Open Network-ben közzétett tanulmány a Bark szoftver segítségével gyűjtött adatokat elemezte. Ez egy olyan iskolai és szülői szoftver, ami már most képes arra, hogy jelezzen, ha a gyerek az öngyilkosságra keres rá, vagy ha bántó üzeneteket kap. Több mint 2600 iskolai körzetből vett mintából gyűjtöttek adatokat, és utólag 227 gyermek- és tinédzser felhasználót azonosítottak, akiknek online tevékenysége öngyilkossági kísérletet vagy öncsonkítás kísérlete miatt riasztotta a szülőket vagy az iskolát. A kutatók ezt összevetették olyan diákok online történetével, akiknél a rendszer nem jelzett, és arra jutottak, hogy a veszélyeztett gyerekek mindegyike hasonló típusú tartalmaknak lett kitéve, mielőtt bántani próbálták magukat. 

  • számítógépes zaklatás, 
  • erőszak, 
  • kábítószer, 
  • gyűlöletbeszéd, 
  • trágárság, 
  • depresszió, 
  • nem súlyos önkárosítás
  • szexuális szuggesztív nyelv vagy média, amelyek grafikus cselekményeket vagy visszaéléseket ábrázolhatnak. 

Amikor a tanuló a felsorolt kockázati tényezők közül ötöt vagy többet tapasztalt, hetvenszer nagyobb valószínűséggel adott ki a szoftver öngyilkossági kísérletre vagy öncsonkítás veszélyére vonatkozó figyelmeztetést. A számítógépes zaklatás volt a legelterjedtebb tapasztalat, és gyakran különböző gúnynevek, gonosz megjegyzések és fenyegető üzenetek formájában jelent meg. A trágárságnak való kitettség meglephet néhány embert, de a kutatók azt feltételezték, hogy az átkozódás tükrözheti az érzelmek kezelésének nehézségeit a rossz mentális egészség következtében. 

A kutatók szerint ez azt bizonyítja, hogy a jelek sokkal hamarabb észrevehetőek, azonban nagyon sok munka és kutatás kell ahhoz, hogy ezeket valóban hatékonyan ki is szűrje a diák környezete vagy éppen egy program. A mesterséges intelligencia segíthet azokon a gyerekeken, akik nem tudnak senkivel beszélgetni a félelmeikről és a mentális egészségükről, ugyanakkor érdemes látni, hogy önmagában nem lehet a technológiára és a mesterséges intelligenciára támaszkodni ebben a kérdésben, mert az sokszor előítéletes lehet, és nem jól értelmez bizonyos társas interakciókat. A kutatók abban is egyetértenek, hogy a mesterséges intelligencia sosem helyettesítheti a szülők vagy a tanárok, a barátok, edző, és az iskolarendszer minden tagjának figyelmét, de segíthet a felismerésben. 

Forrás: Mashable