A Facebook döntő szerepet játszott a #BringBackOurGirls kampány globális sikerében. Három héttel ezelőtt 200 nigériai lányt raboltak el az iskolájukból iszlám fegyveresek. A történtek nemzetközi sajtóvisszhangot keltettek, 300 ezer dollárt ajánlottak fel annak, aki segít megtalálni és megmenekíteni a lányokat – írja a The Guardian.

Először a világ alig foglalkozott az esettel. Oby Ezekwesili, a Világbank afrikai alelnöke adott egy beszédet, melyben követelte a nigériai kormány segítségét, hogy hozzák vissza a lányokat („bring back our girls”). A Twitteren ezután gyorsan felkapták a #BringBackOurGirls hashtaget, amit mára több, mint 1 millió tweetben használták már.

Bring Back Our Girls Protest At Nigerian Embassy

A nigériai kormány felfigyelt a történtekre, felajánlotta a pénzdíjat és elfogadta a nemzetközi segítséget: David Cameron és Barack Obama is küldött speciális egységeket Nigériába az ügy felgöngyölítése érdekében.

A közösségi média pedig szintén nagy szerepet játszott abban, hogy a világ vezetői napirendre vegyék  az esetet. Több százezer ember (köztük a first lady Michelle Obama) is posztolt magáról képet, feltartva egy táblát a #BringBackOurGirls felirattal, Facebookon, Instagamon és Twitteren.

Ez a kampány ismét megmutatta, hogy a közösségi média nem csak az elfogyasztott vacsorák és koktélok képeiről szól, hanem helyet ad a fontos ügyeknek is. Nem csak a barátok és családok váltanak itt szót egymással, hanem befolyásos emberek, újságírók, politikusok is, akiknek kötelező jelleggel kell reagálniuk azokra a problémákra, amelyekkel hozzájuk fordul a közönségük.

Akár a „No Makeup” szelfi-kampányban, itt is bukkan fel azért egy kis egoista elem. Néhányak számára a trendi hashtag csak egy lehetőség annak megmutatására, „Nézz rám! Engem is érdekel ez a népszerű téma, ahogyan mindenki mást is!”. Ugyanakkor pedig, még ha a motivációk teljesen tiszták is, vajon egy katonai csoportot mennyire érdekli az, hogy sok nyugati ember fejezi ki a véleményét egy papírdarab feltartásával?

Vajon hatékonyak az ilyen közösségi média kampányok? Vegyük példaként a #Kony2012 esetet, ahol a világ figyelmét Joseph Konyra kívánták irányítani egy globális megmozdulás keretében, amely végül nem járt sikerrel – Kony még mindig szabadlábon van.

A szelfik és a hashtagek valószínűleg nem fognak önmagukban változást elérni – csakis a valódi kormányzati nyomás és akciók. Ám ezek gyakran csak akkor történnek meg, ha elegen beszélnek egy témáról. A közösségi média pedig a legjobb terepet adja annak, hogy mindenki hallathassa a hangját – ha ez világméretűre duzzad, már nagyon nehéz ignorálni.

A #BringBackOurGirls kampány jó példával szolgálhat bármely szervezetnek, amely jótékony ügyben jár el. A megfelelő hashtaggel posztolt kép, inspiráló felirattal hozhat változást – ha globálisan nem is feltétlenül, de lokálisan igen.