A napokban lett húszéves a Facebook, ami mára egy olyan ellentmondásokkal teli monstrum lett, amit folyamatosan szidunk, de valójában már nem igazán tudunk nélküle élni. A Sky News is megemlékezett a cég húsz évéről, ezekből szemezgetünk.
2004
Mark Zuckerberg informatikus és pszichológus hallgató elindította a thefacebook.com webhelyet, ami csak a hozzá hasonló hallgatóknak szólt – és nem nyitotta meg a szélesebb nyilvánosság számára. Viszont három diáktársa megvádolta, hogy ellopta az ő ConnectU ötletüket, és négy évvel később 65 millió dollárt kaptak azért, hogy lezárulhassanak a jogi dolgok.
2005
Az indulás utáni évben Zuckerberg úgy döntött, hogy lemond a „the”-ről, és 200 000 dollárért vásárolta meg a Facebook.com domain nevet az AboutFace Corporation nevű cégtől. Ezévtől lehet képet is feltölteni az oldalra.
2006
2006. szeptember 26-án a Facebook először bővült az egyetemistákon túl, így bárki csatlakozhat, akinek volt e-mail címe, és elmúlt 18 éves.
2007
A Facebook negyedik éve számos olyan újdonságot hozott magával, amik a mai napig velünk vannak: videókat, hirdetéseket, piacteret és oldalakat.
2008
A Facebook 2008. márciusában indította el saját azonnali üzenetküldő csevegőjét, amely 2011-ben egy különálló alkalmazássá vált, ma pedig Messenger néven ismert.
2009
Megjelent a Like gomb.
2010
Októberben mutatták be a The Social Network című filmet Jesse Eisenberg főszereplésével. A film a Facebook kezdetének történetét meséli el, benne az ötletlopásos történettel. Bár óriási sikert aratott Hollywoodban, Zuckerberg bírálta egyes részeit pontatlanságuk miatt.
2011
Ebben az évben a sokak által kedvelt Facebook-falat idővonalra cserélték.
2012
2012 áprilisában a Facebook 1 milliárd dollárért vette meg az Instagramot. Zuckerberg elmondta, hogy azért vásárolta meg a fotómegosztó alkalmazást, mert az „fenyegetést” jelent a Facebook jövőjére. Ugyanebben az évben a Facebook kilépett a tőzsdére.
2013
A felhasználók utólag szerkeszthették bejegyzéseiket, és matricákat, valamint hangulatjeleket oszthattak meg. Valamint 6 millió felhasználó adatai szivárogtak ki.
2014
A Facebook megvette a WhatsApp-ot.
2015
2015 legvégén a Cambridge Analytica botrányról először a The Guardian és a The New York Times számolt be. Az elkövetkező néhány évben kiderült, hogy a brit székhelyű politikai tanácsadó cég több millió Facebook-felhasználó adatát gyűjtötte össze különböző ügyfelek hozzájárulása nélkül.
2016
Elindult a Facebook Live.
2017
Egy évvel azután, hogy a Történetek az Instagram részévé váltak, Zuckerberg és fejlesztői bemutatták azt a Facebookon is.
2018
A Cambridge Analytica botrány 2018-ban tetőzött. Az ügy oda vezetett, hogy Zuckerberg kénytelen volt megjelenni az Egyesült Államok Kongresszusa előtt, hogy válaszoljon a kérdésekre.
2019
2019-ben három különálló adatvédelmi incidens tovább rontotta a Facebook imidzsét. Az elsőnél 540 millió felhasználó adata került nyilvánosságra, a második akkor történt, amikor a Facebook „akaratlanul” több mint 1,5 millió ember e-mailjét tette közzé, a harmadikban pedig 267 millió ember nevét, telefonszámát és felhasználónevét tették nyilvánossá.
2020
A bíróság megtiltotta a Facebook számára a 18 éven aluli felhasználók profiljaiból szerzett adatok általi bevételszerzést, és korlátozta a mesterséges intelligencia használatát.
2021
Miközben a COVID továbbra is elválasztotta az embereket egymástól, Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebookból Meta lesz. A Meta nemcsak a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és más eszközök anyavállalata volt, hanem a Metaverse alapjait is lefektette.
2022
A Meta káros tartalmak elleni védőintézkedései 2022-ben példátlan vizsgálat alá kerültek, amikor egy brit halottkém kimondta, hogy a „negatív online tartalom” először játszott szerepet valaki öngyilkosságában. Az eset Molly Russell, egy 14 éves londoni lányé volt, akit 2017-ben holtan találtak a hálószobájában.
2023
Kirúgtak 21 ezer embert a cégtől, és az Twitter bajait kihasználva a Meta elindította saját előfizetéses szolgáltatását – Meta Verified – és egy külön Twitter-stílusú alkalmazást az Instagram számára Threads néven.
2024
Zuckerberg megjelent újra az amerikai szenátus előtt, és bocsánatot kért azoktól a családoktól, akiknek gyermekei online szexuális kizsákmányolás áldozatai lettek a platformjain.
