Nem untunk rá a Facebookra, sőt, a koronavírusnak köszönhetően többet használjuk, mint korábban. Leginkább azért facebookozunk, hogy híreket olvashassunk, és szívesen zárjuk a napunkat úgy, hogy a kék oldal bejegyzéseit böngésszük elalvás előtt – de minden negyedik felhasználó a vécén ülve is Facebookot nyomkodja. A Messengert már csaknem mindenki használja, még ha néha meggondolatlanul is küldünk ott üzeneteket, amiket megbánunk – például erotikus fotókat. A márkák facebookos jelenléte mostanra abszolút beigazolódott: szívesen tekintünk az oldalukra egyfajta ügyfélszolgálatként, és egyre többen vásárolnak már márkák által közzétett Facebook poszt hatására.
Elkészült a Nagy Facebook Körkép 2020. Az online felmérést első ízben csaknem két évvel ezelőtt, 2018 szeptemberében készítettük el – ezúttal egyszerre tudtuk vizsgálni a két év alatt bekövetkezett változásokat, behozni új szempontokat, és külön kérdéssorban megvilágítani, hogyan befolyásolta a járványhelyzet a facebookozási szokásainkat.
A felmérésben megkérdezettek 91,46%-a napi szinten használja a Facebookot, közülük 73,34% naponta többször is. A 2018-ban készített Nagy Facebook Körkép adataihoz képest 3%-kal még nőtt is azok aránya, akik naponta többször facebookoznak. A korosztályok között van eltérés a Facebook iránti lelkesedésben: míg az 55 év felettieknél a válaszolók 98,82%-a használja a Facebookot legalább napi egy alkalommal, addig ez az arány a tiniknél (13-18 évesek) csak 66,39%-os. Tény, hogy a legfiatalabbak a legkevésbé aktívak itt, de 86,22%-uk még mindig legalább heti rendszerességgel felkeresi az oldalt.
Ha posztolásról van szó, már egy kicsit visszafogottabbak a felhasználók: a megkérdezettek fele (50,17%) ritkábban, mint hetente posztol, csaknem minden ötödik (19,13%) pedig azt állítja, hogy soha. Nem elhanyagolható a lelkes posztolók tábora sem – a válaszolók 14,71%-a mondta azt, hogy naponta akár többször is posztol. Ráadásul a 2018-as felmérésben ők még kevesebben voltak, azóta 4,5%-ot emelkedett az arányuk. Akik szeretik megtölteni az üzenőfalat tartalommal, azok főleg az 55 év felettiek: 31,43%-uk posztol naponta legalább egyszer a Facebookra. A koronavírus okozta járványhelyzet ideje alatt azonban minden korosztálynál megnőtt az aktivitás: a felhasználók 42%-a hetente legalább egyszer posztolt valamit.
Reagálni könnyebb, mint saját tartalmat előállítani: erre utalnak a Nagy Facebook Körkép 2020 számadatai is, hiszen a válaszolók 84%-a azt jelezte, hogy ad valamilyen reakciót a Facebookon. A legnagyobb arányban (68,77%) a reakciógombok megnyomását választják a felhasználók, vagy épp a kommentek olvasásakor reagálnak reakciógombokkal (43,83%). Ismerősök posztjai alatt 39,94% kommentel, míg nyilvános oldalak posztjai alatt 17,73%. Minden harmadik válaszadó (34,34%) jelölte meg azt, hogy megosztja a másoknál látott érdekes tartalmakat.
Na de miért facebookozunk egyáltalán? 2020-ban leginkább azért, mert itt követjük a híreket – 58,27% választotta ezt az opciót a felmérésben. Csak hajszálnyival csúszott a második helyre 58,26%-kal az a lehetőség, hogy a Facebook eseményekre hívja fel a figyelmünket. A dobogó harmadik fokára pedig az került, hogy ismerősökről megtudhatunk mindenfélét (56,91%). A középmezőnyben végzett ugyan, de nem elhanyagolható eredménnyel (38,32%), hogy a Facebook összehozza az azonos érdeklődésűeket egy csoportba. Még a home office-időszak előtt válaszolta azt minden 8. megkérdezett, hogy a munkával kapcsolatos dolgait a Facebookon intézi. A járványhelyzet valamelyest átrajzolta az arányokat: felértékelődött a hírek szerepe, még többen (67,16%) mondták azt, hogy a Facebookról olvasnak híreket. Viszont kevesebben (48,99%) tartották azért fontosnak a facebookozást, hogy ismerősökről mindenfélét megtudhassanak. Az események jelentősége a járványhelyzet idején érthetően visszaesett, 21,02%-kal.
Már tudjuk, hogy milyen gyakran és hogy leginkább miért facebookozunk, most az is kiderül, hogy milyen helyzetben. Alvásszakértők talán a fejüket csóválhatják, de a legnagyobb aránnyal (56,14%) az elalvás előtti facebookozás vezeti a rangsort. Ezt követi az az eshetőség, ha várakoznunk kell (46,47%), majd a rögtön ébredés utáni hírfolyam-pörgetés (41,25%). Minden negyedik válaszoló (25,27%) megjelölte azt is, hogy vécén ülve facebookozik, csaknem minden ötödik (19,25%) pedig tanóra vagy munka közben kikapcsolódásként. 100-ból hatan azt is bevallották, hogy az utcán gyalogosan közlekedve is hajlamosak belefeledkezni a Facebookba.
A Facebook funkciói közül a legnépszerűbb a Messenger – a válaszolók 97,89%-a használja. A csoportokkal kétharmaduk (66,88%), a Marketplace-szel valamivel több mint egyharmaduk (36,25%) barátkozott meg. A Facebook Stories (13,16%) és a Facebook Watch (11,81%) már messze nem ilyen gyakran alkalmazott funkciók, a játékokra a válaszolók csaknem egynegyede (23,87%) kattant rá.
A közösségi média járványhelyzetben már mintha átvette volna a tévék szerepét, egyre több élő közvetítés jelent meg, és egyre elterjedtebb is lett az ezekhez való kapcsolódás. 2020 elején még csak a megkérdezettek 5,97%-a mondta azt, hogy gyakran szokott élő közvetítéshez csatlakozni a Facebookon – a járványhelyzet idején ez az arány 9%-kal nőtt. Egyúttal 13%-kal csökkent azok aránya, akik még soha nem csatlakoztak Facebook élőhöz. Élő közvetítés indítására még csak a felmérésben résztvevők 13%-a vállalkozott eddig, ezen a járványhelyzet sem változtatott jelentősen.
A tavaszi időszakban feltett kérdésre, hogy melyik funkciót kezdték el a járványhelyzet alatt gyakrabban használni a felhasználók, nem meglepő válasz született: 24,14% az élő közvetítésekhez kapcsolódott gyakrabban a speciális helyzetnek köszönhetően, 22,15% pedig a Messengerben használható videochattel vagy hanghívással élt gyakrabban.
A Facebook Stories folyamok nem robbantak még be igazán a felhasználók mindennapjaiba, csak egyötödük szokta gyakran nézegetni a mások által posztolt történeteket, 18,93% viszont eddig még soha nem kattintott rájuk. Ha saját tartalom megosztásáról van szó a Facebook Stories folyamban, még rosszabb a helyzet: csak 9,06% teszi ezt meg gyakran, ellenben 53,86% soha nem próbálta.
Az események meghirdetése, vagy épp keresése is egy sokak által hasznosnak vélt funkció a Facebookon. Hogy érdemes bármilyen eseménynek a Facebookon is hírverést csinálni és külön eseményoldalt létrehozni, azt az is igazolja, hogy a válaszolók több mint fele (55,24%) mondta azt, hogy ment már el eseményre Facebook posztnak köszönhetően. A budapestieknél ez az arány még nagyobb (66%), de a Facebook események alapján leginkább mozgósíthatónak a 19-35 év közötti korosztály tűnik – közülük 72,18% járt már Facebook poszt hatására eseményen.
Ha nem a Facebookon lógnak épp az emberek, akkor talán valamelyik másik közösségi platformba feledkeznek bele. Hogy melyikbe, az erősen korosztályfüggő. Azt kérdeztük a felmérésben résztvevőktől, hogy hol regisztrált felhasználók még a Facebookon kívül, ahol legalább hetente egyszer megfordulnak. A válaszokból kiderült, hogy ahogy egyre fiatalabbak a felhasználók, úgy oszlik meg a figyelmük egyre több csatorna között. A tinik jellemzően aktívabbak a Facebookon kívül is, míg az idősebbek megelégszenek kevesebb platformmal. A 36 év felettieknél igazából csak a YouTube (61,32%), az Instagram (59,34%) és esetleg még a Pinterest (18,67%) tud labdába rúgni. A tinik legnagyobb kedvence az Instagram (96,25%), de gyakran megfordulnak a YouTube-on (91,47%) is. A Snapchat (75,34%) és a TikTok (68,68%) egyértelműen a tizenévesek terepe, a többi korosztálynál lényegesen alacsonyabb az érdeklődés ezek iránt a platformok iránt. A 36-55 év közöttiek 17,19%-a, az 55 év felettiek 29,33%-a nem használ heti rendszerességgel egyetlen más közösségi médiumot sem a Facebookon kívül.
A járványhelyzet időszakában minden platformon valamivel aktívabbak voltak a felhasználók – első helyen a Facebookot használták a megszokotthoz képest gyakrabban (43,5%), majd a YouTube (34,54%) és az Instagram (20,40%) következett.
Ugyan a felmérésben résztvevők 93%-a legalábbis hallott már olyan esetről, amikor valakinek visszaéltek az adataival a Facebookon, mintha viszonylag kevesen gondolnának arra, hogy ez akár velük is megtörténhet. A válaszadók majdnem fele (49,74%-a) ugyanis nem szokta cserélni a jelszavát a Facebookon. Minden ötödik megkérdezett viszont a tudatos felhasználók közé tartozik inkább: ők azt mondták, hogy kétfaktoros hitelesítést állítottak be, hogy nagyobb biztonságban érezhessék magukat a Facebookon. A legtudatosabbnak a 19-35 év közötti korosztály tűnik, náluk csak 34,96% azok aránya, akik nem cserélnek soha jelszót, ellenben 37,09%-uk állított be kétfaktoros hitelesítést. Az 55 év felettiek pedig a legkevésbé óvatosak, 63,21%-uk sosem változtatja jelszavát, és csak 4,15%-uk bízta magát a kétfaktoros hitelesítésre. Ezt a bizonyos kétfaktoros hitelesítést, amely esetében egy új felületen való bejelentkezéshez, vagy jelszócseréhez szükség van egy másik eszközre érkezett hitelesítő kódra, mintha a férfiak bátrabban alkalmaznák, mint a nők: kétszer annyian jelölték meg azt, hogy élnek is ezzel a lehetőséggel. (31,03% vs. 15,12%)
Mivel láthatjuk, hogy a felhasználók többsége nem igyekszik megnehezíteni egy esetleges illetéktelen virtuális behatoló dolgát, nem is olyan meglepő, hogy minden nyolcadik válaszadó (12,27%) már maga is átélte, hogy visszaéltek a Facebookon az adataival. A nagy többség (48,62%) egyelőre csak hallott ilyesmiről, de legalábbis a hírekben olvasott róla (29,15%).
A felhasználói tudatosság egyik eleme az is, hogy mennyire meggondoltan élünk a Facebook adta lehetőségekkel. A megkérdezettek 37,43%-a mondta azt, hogy előfordult már vele, hogy olyan tartalmat posztolt a Facebookra, amit később megbánt – 12,36%-kal ez többször is megesett. 42,63% pedig Messenger üzenetben küldött már legalább egyszer olyasmit, amit legszívesebben visszaszívott volna. A tinikkel ez még gyakrabban megtörtént: csaknem kétharmaduk számolt be hasonlóról.
Hogy az erotikus fotót is a meggondolatlanul átküldött üzenetek közé sorolják-e a felmérés résztvevői, azt nem tudjuk biztosan, de azt igen, hogy 16,85%-uk küldött már magáról ilyen képet legalább egyszer valakinek Messenger üzenetben. 8,46% ráadásul azt is beismerte, hogy ez már többször is megesett. A férfiak valamivel merészebbek, mint a nők: 18,99%-uk küldött már magáról erotikus fotót üzenetben, míg a nőnél ez az arány 15,87%.
Még mielőtt azt hinnénk, hogy csak a pucér testek, esetleg a cuki kiscicák reményében vagyunk a Facebookon meg kell állapítsuk, hogy a márkák követése és a velük való kommunikáció is egyre jelentősebbé vált. A válaszolók 73,32%-a követ legalább egy márkát a Facebookon – 17,09% pedig 10-nél is többet. 2018-ban még a válaszolók egyharmada (34,8%) mondta azt, hogy egy márkát sem követ, mostanra ez az arány 26,68%-ra csökkent. A felmérésben résztvevők 41,25%-a vásárolt már márkák által közzétett Facebook posztok hatására, ami alátámasztja, hogy abszolút van létjogosultsága, hogy a márkák a közösségi médiában is jelen legyenek. Már csak azért is, mert 2018-ban még csak 27% mondta azt, hogy vásárolt már Facebook poszt hatására. Ha már egy márka jelen van a Facebookon, egyre kézenfekvőbb, hogy ott keressük meg kérdéseinkkel, panaszainkkal, javaslatainkkal: a válaszolók 64,82%-a élt már ezzel a lehetőséggel. Különösen a 19-35 év közötti korosztály erőssége, hogy ügyfélszolgálatként tekintsen a márkák Facebook oldalára.
Bár az eddigi megállapítások alapján leszűrhetjük azt is, hogy Facebook-függők vagyunk, a felmérésben résztvevők 6,43%-a fontolgatja egy ideje, hogy talán jobb lenne törölnie magát a Facebookról, míg 9,71%-a gyakran gondolkodik ugyan ezen a kérdésen, de egyelőre jobbnak látta maradni. Az ideiglenes távolmaradással azért már egész sokan megpróbálkoztak: minden ötödik válaszoló (20,15%) mondta azt, hogy előfordult már, hogy felfüggesztette Facebook fiókját. A nagy többség (56,22%) azért alapvetően Facebook-párti, és nem gondolkodik a fiókja felfüggesztésén. Pedig ha a Facebook bevezetné, hogy a használatáért fizetni kell, akkor jóval kevesebben maradnának, hiába lenne így előttük egy reklámmentes felület: 68,46% nem fizetne semmit a Facebook használatáért. 23,05% egy maximum 1000 Ft-os havidíjjal még megbékélne.
A felmérés eredményeiből készült prezentáció letölthető innen.
A felmérés két szakaszban készült: 2020. január – februárban, majd a járványhelyzetre vonatkoztatott kiegészítő kérdésekkel 2020 áprilisában.
Az első kérdőívet 6323-an, a másodikat 4738-an töltötték ki.
A felmérés nem reprezentatív, de ügyelt a demográfiai arányok kiegyensúlyozására.
