Májusban elindult a Google „Quantum Artificial Intelligence Lab” elnevezésű projektje. A „kvantum mesterséges intelligenciát” kutató laboratóriumhoz a hardvert a kanadai kvantum informatikával foglalkozó D-Wave, a technikai szakértelmet pedig a NASA adja. Ambiciózus nyílt kutatási programként indult, hogy felfedezze a kvantum informatika képességeit és az űrkutatás misztériumait, ám azóta csendben teltek el a hónapok és nem lehetett tudni, mivel foglalkoznak ebben a laborban – írja a The Verge.

Most azonban megtörték a csendet egy rövidfilmmel – [a The Verge cikkében megtekinthető az exkluzív Google anyag], amely a Science Films Festival alkalmával debütált New Yorkban. Ebben megismerhetjük a különböző kutatókat, akik a projekten dolgoznak, és magát a számítógépet is, amelyet közel abszolút nulla fokon kell tartani a működtetés érdekében. A tudósok azt remélik, hogy a „kvantum építészet” új megoldásokat adhat a számítógépes orvostudomány számára vagy segíthet a NASA-nak egy még átfogóbb képet kialakítani az univerzumról. „Nem tudjuk, mik a legjobb kérdések, amiket fel lehet tenni ennek a számítógépnek” – mondja a NASA-nál dolgozó Eleanor Rieffel a videóban. „Pontosan ez az, amit igyekszünk megérteni.”

googlequantum_large_verge_medium_landscape

A filmen túl a Google arról is beszámolt, hogy nagy lépéseket tett meg legutóbbi kvantum chipekkel történő kísérleteiben, ami a kvantum környezetben jobban működő algoritmusok meghatározását illeti. Valamint további bizonyítékot tudtak biztosítani arra vonatkozóan, hogy a D-Wave processzor által mutatott viselkedés bármilyen látható fizikai kapcsolat nélkül köti össze a részecskéket. A D-Wave ezt már korábban is állította, de mostanáig nehéz volt egyértelműen bizonyítani.

Az első gyakorlati alkalmazása a Google Glass volt, hiszen a mérnökök kvantum chipeket helyeztek el a szemüveg pillantás detektorába, amely így jobban meg tudja különbözteti a szándékos és a véletlen pislogásokat. Mérnöki okokból kifolyólag a kvantum processzort sosem lehet beépíteni a Glass szerkezetébe, de a Google hagyományos szerverközpontjaival együtt utat mutathat egy jobb pillantásérzékelő algoritmusnak. Ezzel a Google processzor pontosabban tudná érzékelni a pislogást, méghozzá jelentősen kevesebb energia felhasználásával. Ha sikerülne, az egy fontos áttörés lehetne a “kacsintáson” alapuló applikációk körében, amelyek számára eddig is küzdelmes volt a feladat.