Norvégia szigorú, 15 éves alsó korhatárt vezet be a közösségi médiára, mivel a kormány fokozza kampányát a technológiai vállalatok ellen, amelyekről azt állítja, hogy „a kisgyermekek agyát támadják”.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök elismerte, hogy ez „egy nehéz küzdelem” lesz, de azt mondta, a politikusoknak közbe kell avatkozniuk, hogy megvédjék a gyerekeket az „algoritmusok hatalmától”. A Munkáspárt vezetője szerint a közösségi média platformokat a technológiai ipar visszaélésre használja, és a felhasználókat „egyoldalúvá és passzívvá” tehetik.
A skandináv országban már van egy 13 éves alsó korhatár. Ennek ellenére a kilencévesek több mint fele (58 százalék), a 10 évesek 58 százaléka és a 11 évesek 72 százaléka van jelen a közösségi médiában a norvég médiahatóság kutatása szerint.
A kormány megígérte, hogy további garanciákat vezet be annak megakadályozására, hogy a gyerekek megkerüljék a korhatárokat – beleértve a személyes adatokról szóló törvény módosítását, hogy a közösségi média felhasználóknak 15 éveseknek kell lenniük ahhoz, hogy beleegyezzenek abba, hogy a platform kezelje személyes adataikat, valamint egy életkor-ellenőrző rendszer kidolgozását a közösségi médiához.
Ausztrália szintén bejelentette a közösségi média betiltását a fiatalabb tinédzserek és gyerekek számára, mondván, hogy megakadályozza a gyerekeket a közösségi médiához és más digitális platformokhoz való hozzáférésben. A korhatárt még nem határozták meg, de valószínűleg 14 és 16 év között lesz.
Franciaország 15 éves korig betiltotta a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Ha sikeres lesz, országszerte bevezethetik januártól.
Forrás: The Guardian
