A jelenleg több, mint 165.000 főből álló Facebook csoport közösségében való részvétel jelentősen növeli a fenntarthatósághoz kötődő motivációkat – bizonyította be a Munch legújabb kutatása. Bár az online térről általában nem az emberi kapcsolatokra asszociálunk, a tanulmány bemutatja, hogy a közösség megtartó ereje az internetes környezetben sem vész el, és hogy az ételmentő tapasztalatok megosztása hozzájárul ahhoz, hogy az emberek hosszútávon is elkötelezettek maradjanak a fenntarthatóság iránt.
A kutatás a Munch Facebook-csoportjának tagságát vizsgálta. A csoport célja, hogy a felhasználók megoszthassák egymással az ételmentéssel kapcsolatos tapasztalataikat fotók, vagy leírások formájában. A csoport tagsága úgynevezett gyakorlatközösséget alkot, azaz egy olyan önkéntes alapú szerveződést, aminek lényege az információmegosztás általi közös tanulás és együttműködés. A kutatás a gyakorlatközösségben való részvétel és az ételmentéssel kapcsolatos motivációk közötti kapcsolatot vizsgálta, az eredmény pedig magért beszél. Minél magasabb pontszámot adott egy kitöltő a gyakorlatközösséggel kapcsolatos elköteleződést vizsgáló állításokra, annál motiváltabbnak bizonyult az ételmentés területén. A statisztikai adatok ezáltal alátámasztják, hogy a közösségben való aktív részvétel megnöveli az elköteleződést az ételmentés és tágabb értelemben a fenntarthatóság iránt.
“A közösség szerepe már a Munch kezdetén fontos volt. Nemcsak egy sikeres vállalkozást szerettünk volna felépíteni, hanem olyan helyi közösségeket, ahol az emberek úgy érzik, hogy tartoznak valahova és, ahol a közösség erejével, együtt tehetnek az élelmiszerpazarlás ellen. Úgy gondolom, hogy az ételmentő Facebook-csoportok nagyon fontos elemei a Munch-nak, ahol valódi emberek, a valódi tapasztalataikat és éményeiket osztják meg egymással. Ezzel olyan hatást gyakorolnak, melynek társdalomformáló ereje van.” – mondta Wettstein Albert a Munch társalapítója.
A kutatás eredményeiből következtethető, hogy hasonló tedencia figyelhető meg a fenntarthatóság bármely más területén. Az emberekre a közösség, legyen szó online vagy offline közösségről szemlélet, és ezáltal viselkedésformáló hatással van. A kutatás apropójaként egyébként az az érdekes ellentmondás szolgált, hogy bár manapság az Instagram és a TikTok sokkal népszerűbb platformok a Facebooknál, a Munch csoportja egyre több és több taggal és poszttal büszkélkedhet. Ennek egy lehetséges magyarázata az, hogy az úgynevezett gyakorlatközösségekben történő tanulás – ami természetesen nem hasonlítható egy iskolai tananyag elsajátításához, sokkal inkább új szokások kialakításáról szól – megkönnyíti és élvezetesebbé teszi az olyan komplex feladatokat, mint egy fenntartható életmód kialakítása.
A közösség összetartását erőteljesen segíti, hogy a Munch-ra jellemző közvetlenség a csoportban is tetten érhető: a posztok között számos személyes történetet, vicces, vagy megható élményt, sőt, akár a tagok által kitalált recepteket is találhatunk. Alkalmanként a Munch csapata is becsatlakozik a társalgásba, hiszen posztok formájában tájékoztatják a tagokat a legújabb partnerekről, friss hírekről, illetve szükség esetén kommentben reagálnak az ételmentők felvetéseire.
