hirdetés
A közösségi média sötét oldala már nem csak elméleti fenyegetés – egyre több tizenéves válik áldozattá, a végkimenetel pedig tragikus lehet.
A Tinik a neten 2025-ös felmérés eredményéből is tisztán kirajzolódik, hogy a válaszadó 14-25 év közöttiek közel fele (49,19%) élt már át zaklatást a közösségi médiában, minden 10. (11,83%) többször is. Felétől (50,71%) kértek már erotikus fotót chatben, 8,81% küldött is.
Az elmúlt években világszerte megszokottá vált, hogy a közösségi média szerepe jóval túlmutat a kapcsolattartáson vagy az önkifejezésen. A platformok, mint a TikTok és az Instagram, már nem csupán inspirációt nyújtanak, hanem komoly kockázatokat is hordoznak, különösen a fiatalabb generáció számára. A „BM Boys” néven ismert nigériai bűnszervezet brutális példája annak, hogyan lehet a szociális felületeket tömeges zsarolási és manipulációs gépezetté alakítani. A „BM” – azaz „blackmail”, magyarul zsarolás – név alatt működő hálózat fiatal fiúkat céloz meg világszerte, főként az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában, és olyan pszichológiai nyomást gyakorol rájuk, amely sok esetben öngyilkosságba hajszolja az áldozatokat.
A BM Boys tagjai nem rejtőzködnek – TikTok-videóikon keresztül magasztalják a bűnt, és ezzel újabb fiatalokat toboroznak a hálózatba.
Miközben a közösségi platformok igyekeznek szabályozni a káros tartalmakat, a BM Boys tagjai nyíltan és büszkén mutogatják a zsarolásból szerzett vagyonukat. TikTok-videók ezrei mutatják őket, amint vastag aranyláncokat hordanak, készpénzkötegekkel pózolnak vagy luxusautókkal büszkélkednek. A videók alatt nem ritka, hogy más fiatal férfiak kommentelik: „Taníts meg, hogyan kell csinálni”, vagy „Kérlek, hadd csatlakozzak”. Ez az önreklámozás és bűnözéskultusz nem csak a már meglévő áldozatok számát növeli, hanem azt a generációt is formálja, amely számára a digitális tér nem erkölcsi dilemmák, hanem gyors meggazdagodás színtere. A BM Boys módszerei ráadásul egyre kifinomultabbá válnak: részletes „BM Updates” videókban osztják meg zsarolási forgatókönyveiket, hamis profilképeket, kommunikációs sablonokat és VPN-használati útmutatókat, hogy még nehezebb legyen őket leleplezni.
A tizenéves áldozatok gyakran nincsenek felkészülve az online manipulációra, miközben a zsarolók célzott, pszichológiailag is kifinomult stratégiákat alkalmaznak.
A BM Boys által alkalmazott taktika a fiatal fiúk érzékeny korszakára épít. Általában csinos, női profil mögé bújva lépnek kapcsolatba velük Instagramon, Facebookon vagy akár randialkalmazásokon keresztül. A kommunikáció gyorsan személyessé válik, gyakran szexuális jellegű beszélgetésbe torkollik. Az első meztelen képet rendszerint maga a zsaroló küldi – természetesen egy álhölgy képét, amelyet például OnlyFans oldalakról lopott –, ezzel ösztönözve a fiúkat a viszonzásra. Amint a kép beérkezik, az áldozat azonnal egy jól előkészített pszichológiai csapdában találja magát. A zsarolók fenyegető üzenetekkel bombázzák őket: „Ha nem küldesz pénzt, kiküldöm a képedet a barátaidnak, a családodnak, az iskoládnak.” Egyes esetekben hamisított híroldalak vagy televíziós képernyők „screenshotjait” küldik el, amelyekbe az áldozat képe van beillesztve, ezzel fokozva a félelmet. A követelt összeg több száz, néha több ezer dollár is lehet, amit különféle fizetési platformokon keresztül – például Cash App, bitcoin vagy kriptotárcák – várnak el.
A közösségi média cégek lassan reagálnak a veszélyre – pedig több lehetőségük lenne a fiatalok védelmére.
Bár a Meta és a TikTok nyilvánosan elítélik a szextorziót, és egyes intézkedéseket is hoztak a védelem érdekében, ezek sok esetben kevésnek bizonyulnak. A Meta például automatikusan privátra állítja a fiatalkorú felhasználók fiókjait, és figyelmeztet, ha idegen országból érkezik üzenet. Ugyanakkor, ha egy gyerek elfogad egy követési kérést – amelyet a BM Boys tagjai gyakran tömeges „bombázás” formájában küldenek el –, a zsarolók könnyen hozzáférhetnek az ismerőseihez, képeihez, adataihoz. A közösségi platformok algoritmusai a népszerűséget jutalmazzák, nem a biztonságot: egy olyan világban, ahol a „like” és a követőszám a társadalmi státusz mércéje, sok fiatal vakon elfogadja a baráti kérelmeket, nem is sejtve, hogy ezzel a saját biztonságukat sodorják veszélybe.
A zsarolók érzéketlenek az áldozatok szenvedésére – a cél a profit, bármi áron.
A BM Boys hálózat tagjai között szinte teljes az empátia hiánya. Az egyik megszólaló elmondta, hogy „nem érzi magát bűnösnek” az öngyilkosságok miatt, mivel szerinte „nem csak a zsarolás vezetett odáig”. Ugyanez a férfi állította, hogy ha egy áldozat öngyilkossággal fenyegetőzik, azt „csak színjátéknak” tekinti. Az ilyen hozzáállás nemcsak erkölcsi, hanem jogi szempontból is megdöbbentő. Az egyik legismertebb ügy Jordan DeMay esete: a 17 éves fiú életét három nigériai férfi tett pokollá, egyikük ma 17 év börtönbüntetését tölti az Egyesült Államokban. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy a vádlottak még azután is folytatták a szextorziót, hogy megtudták, az egyik áldozatuk öngyilkos lett. Ez a történet világossá teszi: ezek a bűnszervezetek nem állnak meg, nem tanulnak, és nem változnak – hacsak külső nyomásra nem kényszerülnek rá.
A digitális világban már nem elég a jó szándék – tudatos és következetes fellépés kell minden szinten.
Mit tehetünk tehát, szülőként, pedagógusként, nőként, emberként? Először is: beszélnünk kell a gyerekeinkkel ezekről a veszélyekről. Nem fenyegetve, hanem megértéssel, hogy tudják: bizalommal fordulhatnak hozzánk. Másodszor: követnünk kell, milyen alkalmazásokat használnak, milyen online közösségek részei, és hogyan reagálnak az ismeretlen üzenetekre. A közösségi média cégeknek is ideje felvállalni a felelősséget: olyan algoritmusokra van szükség, amelyek nemcsak a kattintásokat, hanem a biztonságot is figyelembe veszik. És végül, társadalmi szinten is szükség van egy erőteljesebb párbeszédre a digitális zaklatás, a zsarolás és az online visszaélések kapcsán – mert ez nem csak a gyerekeink problémája, hanem mindannyiunké.
A közösségi média a modern élet része, de ahhoz, hogy biztonságos tere legyen, nem elég passzívan figyelni. Aktívan, tudatosan, közösen kell fellépnünk a BM Boys és más hasonló hálózatok ellen – hogy gyerekeink ne a félelem, hanem a szabadság világában nőhessenek fel.
