A közösségi oldalakon gondot okoz, hogy azokat, akik a mentális egészségről posztolnak, vagy adnak tippeket, gyakran úgy kezelik, mintha képzett pszichológusok lennének, pedig a legtöbb esetben nem azok.
Nem csak azért baj ez, mert akaratlanul is téves információkat terjeszthetnek, hanem mert olyan párbeszéd alakulhat ki a bejegyzések alatt vagy közvetlen üzenetváltások során, amiket inkább profikkal kellene lefolytatni. Vannak szép számmal terapeuták is a közösségi oldalon, de nem ugyanaz, mikor egy képzett szakember beszél arról, hogy milyen kevésbé ismert tünetei lehetnek a szorongásnak, vagy mikor egy nagyon hasonló szerkesztésű videóban beszél arról egy laikus, hogy a túlzott jókedvet a szabályok hiánya is okozhatja. Az elsőt Micheline Maalouf terapeuta tette közzé, aki ha nem TikTok videókat készít, akkor magánrendelésében tart terápiákat, a másik Raquel Olsson, korábbi műsorvezető, akinek a videó miatt a TikTok többször is adott ki figyelmeztetést, mert félrevezető tartalmakat osztott meg. Bár mindketten profinak tűnnek, mindketten ugyanarról a témáról beszélnek, és mindkét érintettnek több mint egymillió követője van, nem nehéz kitalálni, hogy egy olyan fontos kérdésben, mint a mentális betegségek, melyik szava számít jobban. Viszont szakavatatlan szemnek nagyon nehéz meglátni a különbséget.
Olsson nem nevezi magát szakembernek, hanem mentor-riporternek, aki emberi viselkedés és személyiség témákban posztol, és szerinte nem klinikai diagnózisokról beszél a videóiban, hanem inkább filozófiai módon közelíti meg a témákat.
Azért veszélyes ez, mert a világban az egészségügy, és kifejezetten a mentális egészségügy nehezen elérhető, sokan nem tudnak vagy nem mernek segítséget kérni, és a tüneteket sem ismerik fel. A szakemberek szerint nem azzal van baj, hogy erről szó esik, hanem az, amikor téves információkat, vagy nem szakszerű tanácsadást látnak. Ráadásul például a TikTok időkorlátja, vagy hogy nem lehet linket elhelyezni, elősegíti azt, hogy csak felületesen, elnagyolva essen szó fontos és lényeges dolgokról anélkül, hogy a felhasználók számára kiderülne, hol tudnak utánanézni vagy profi segítséget kapni. Általában tudományra hivatkozva hangoznak el féligazságok vagy a tartalomkészítők személyes benyomásai, és olyan könnyen cáfolható dolgok hangoznak el tényként, mint hogy aki fekete ruhát hord, annak rossz lesz a hangulata, aki meg pirosat, az szorongani fog. Közben pedig egyre népszerűbbek az ilyen könnyen befogadható és értelmezhető, a problémát végletekig leegyszerűsítő videók, amik a szakemberek szerint csak arra jók, hogy nem kapjon megfelelő segítséget az, akinek problémái vannak.
Forrás: Mashable
