Szakértők alaposan átnézték az ausztrálok trollkodás elleni törvényének javaslatát, és arra jutottak, hogy az éppen hogy rosszabbá teheti az online visszaéléseket, miközben csökkenti az áldozatok jogorvoslati lehetőségét.
A Jogi Tanács, valamint az akadémikusok, David Rolph és Michael Douglas arra figyelmeztettek, hogy a közösségi oldalakat üzemeltető cégek védelme ronthatja az online visszaéléseket és károsíthatja az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, miközben az új panasztételi eljárások továbbra is lehetővé teszik a névtelen kommentelők számára, hogy megakadályozzák adataik kiadását.
A Morrison-kormány december elején tette közzé a javasolt trollkodás elleni törvényjavaslatot, azt állítva, hogy segíthet a trollkodás áldozatainak, ha arra ösztönzi a közösségi média cégeket, hogy olyan panaszkezelési eljárásokat hozzanak létre, amelyek felfedhetik a névtelen kommentelők kilétét. Ez elsősorban a közösségi oldalak üzemeltetőit segítené, mert alapesetben nem lennének felelősök azért, hogy egyes felhasználók mit kommentelnek. A szakértők szerint a törvényjavaslat a trollkodással nem igazán, csak az online rágalmazással foglalkozik, amely az online trollkodás csak egy kis szeletét jelentik. Ráadásul a javasolt panasztételi eljárások értelmében az anonim felhasználók letilthatják azonosító adataik kiadását, és „nem valószínű”, hogy rendszeresen beleegyeznek abba, hogy felfedjék a kilétüket. Vagyis ha a troll azt mondaná, hogy nem járul hozzá az adatai kiadásához, akkor azt nem adnák ki.
Rolph azt javasolta, hogy a közösségi oldalak üzemeltetői továbbra is felelősek legyenek, ha értesítést kapnak rágalmazó megjegyzésekről. A szakértők szerint ha a kormány csökkenteni akarja az ausztrálokat érő online ártalmakat, akkor jobb munkára kell ösztönöznie azokat, akik képesek moderálni a közösségi médiában megjelent kommenteket.
Forrás: The Guardian
