Az állatok kereskedelmével való visszaélés globális probléma, a Vice cikke arra világít rá, hogy ebben a közösségi oldalak mekkora szerepet játszanak, amiből kiderül, hogy megdöbbentően könnyű medvét, leopárdot, tobzoskát vagy más veszélyeztetett kategóriába sorolt állatot beszerezni.
Ők egészen odáig jutottak, hogy egy tigris vásárlásának a legnehezebb kérdése az lett volna, hogyan jutnak el Mianmar kikötőjébe, hogy kifizessék a 29 ezer dollárt az állatért. A hirdetésre nyilvános Facebook-csoportban bukkantak, egy burmai illetőségű férfival tárgyaltak, akivel hat üzenetváltás és kevesebb mint 24 óra leforgása alatt nyélbe is üthették volna az üzletet. De más hirdetéseknek köszönhetően nagyjából ugyanennyi tárgyalás után vehettek volna ázsiai fekete medvét ezer dollárért, leopárdkölyköt 280 dollárért, és ugyanennyiért farkast is, de lajhármakit ennél olcsóbban is kínáltak. Ha a vevő a teljes fuvardíjat kifizeti, akkor az eladók az összeköttetéseik segítségével a házhoz szállítást is megszervezik.
Szakértők szerint a mianmari katonai puccs, és az azzal járó gazdasági bizonytalanság miatt az egekbe ugrott az illegális állatkereskedelem és az orvvadászat. A World Wildlife Fund (WWF) múlt héten közzétett jelentése szerint 2021-ben 74 százalékkal nőtt a Facebookon értékesített vadon élő állatok száma, míg az ezeket árusító azonosított kereskedők száma 69 százalékkal emelkedett. A felkínált állatok, vagy állatok testrészeinek harmada olyan élőlényekből származik, amelyeket kihalás fenyeget. A nemzetközi korlátozások és a Facebook saját kötelezettségvállalása ellenére, hogy felszámolja a vadon élő állatokkal való kereskedelmet az interneten, ezen állatok közül sokat minden következmény nélkül reklámoznak reklámoznak és adnak el, látszólag szabályozatlan csoportokban, amikhez bárki hozzáférhet. A kereskedelem javarészt kockázatmentes marad, ez abból is látszik, hogy az eladók nem is csinálnak titkot abból, hogy mit árulnak. A Facebookon anonim tud maradni az eladó és a vevő is, miközben a mianmari hatóságok nem foglalkoznak ezekkel az esetekkel.
Érdekes módon az állatok, vagy az állatok szerveinek kereskedelme nem darkneten zajlik, ott a drogok, fegyverek, hamis személyes okmányok között nagyon sokszor az állatkereskedelem a moderátorok szemében olyan etikai vonalat lép át, amit nem tolerálnak. Itt nem csak arról van szó, hogy állatokat adnak el, vagy hogy levadászott állatok szerveivel kereskednek, hanem például az ázsiai fekete medve epéje a kínai gyógyászatban alapanyag, így sokszor kis helyen összezsúfolva tartják az állatokat, amelyekből újra és újra lecsapolják az epefolyadékot, amíg az állat el nem pusztul, például a beavatkozással járó fertőzések következtében. A vadon élő állatok kereskedelme nem csak a biodiverzitást fenyegeti, hanem a globális közegészségügyet is.
A Facebook anyavállalata, a Meta elkötelezte magát, hogy hogy felszámolja az illegális vadon élő állatokkal való kereskedést a platformján. 2018-ban a technológiai óriás csatlakozott a Coalition to End Wildlife Trafficking Online-hoz (CEWTO), amelynek akkori célja az volt, hogy 2020-ig 80 százalékkal csökkentse a vadon élő állatok kereskedelmét. 2020 októberében azonban kiderült, hogy ez idő alatt megnőtt a veszélyeztetett fajokkal és testrészeik kereskedelmével foglalkozó Facebook-oldalak és csoportok száma.
Forrás: Vice
