A Harvard Egyetem internetes álhírterjesztéssel foglalkozó egykori kutatásvezetője azzal vádolta meg az intézményt, hogy elhallgattatták, kutatási projektjét pedig egy 500 millió dolláros Zuckerberg-adomány miatt ellehetetlenítették és megszüntették.
Az egyetemet augusztusban otthagyó Joan Donovan kutatócsoportja 2021 végén a Facebook-aktákat tanulmányozta, amelyeket a projektvezető az „internet történelmének legfontosabb dokumentumainak” nevezett. A kutatással egyidőben a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg és felesége alapítványa 500 millió dollárt (mintegy 175 milliárd forint) adományozott az egyetemnek.
Donovan hétfőn hozta nyilvánosságra a szerinte elkövetett visszaélésről tett bejelentését. Az egyetemhez, az oktatási minisztériumhoz és a massachusetts-i főügyészhez intézett beadványában hivatalos vizsgálat indítását kérvényezte azzal az indokkal, hogy korlátozták a szólásszabadsághoz való jogát.
A kutatót támogató Whisteblower Aid nonprofit szervezet vezérigazgatója „megdöbbentő árulásnak” nevezte a Harvard magatartását.
„Függetlenül attól, hogy utasítást követtek vagy saját kezűleg döntöttek a Facebook érdekeinek védelmében, az eredmény ugyanaz: alárendelték a kutatói és tudományos szabadságot a vállalati érdekeknek”
– szerepel a közleményben.
A kutató állítása szerint a Harvard Kennedy Iskola dékánja megakadályozta abban, hogy új embereket vegyen fel, így nem tudott belekezdeni a Facebook-akták tanulmányozásába. A dékán az adománygyűjtést is leállította a projekttel kapcsolatban, továbbá megakadályozta, hogy nagyobb konferenciákat tartson a témakörben, podcastokat indítson, interjúkat adjon vagy véleménycikkeket írjon a témával kapcsolatban. Mindezt azért, mert nem akarta, hogy Donovan és munkája ismertté váljon – állítja a kutató. A tervek szerint a Harvard kutatásának keretében a 2024-es amerikai elnökválasztáskor kezdődött volna a munka gyakorlati része – az ehhez szükséges 4,5 millió dollárt már össze is gyűjtötték.
A Kennedy Iskola visszautasította a tisztességtelen bánásmódról és az adományozók befolyásszerzéséről szóló vádakat. Meglátásuk szerint a beszámoló pontatlanságokkal és alaptalan célzásokkal van tele, különösképp az a feltételezés, hogy az iskola átadta volna a Facebooknak a kutatás irányítását.
Donovan 2021-ben vágott bele a Facebook-akták tanulmányozásába, amelynek összegyűjtött dokumentumait a cég egykori dolgozója, Frances Haugen osztotta meg a nyilvánossággal közérdekre hivatkozva. Zuckerberg az akták nyilvánosságra hozatala után a vállalat nevét Facebookról Metára változtatta.
Bár a Meta hivatalos álláspontja szerint Haugen aránytalanul eltúlozta a belső kutatás eredményének jelentőségét, Donovan más független kutatókhoz hasonlóan a dokumentumokat bizonyítékként kezeli arra vonatkozóan, hogy a Facebook radikalizálja felhasználóit, algoritmusaival faji vitákat gerjeszt, bátorítja a faji tisztogatást és károsítja a tinédzserek mentális egészségét.
Donovan egy hétfőn adott interjúban leszögezte: úgy gondolja, hogy ezek az akták az internet történelmének legfontosabb dokumentumai. Kifejtette, kutatóként nem az a feladata, hogy felsorakozzon bármelyik oldal mögé vagy propagandát gyártson; az igazság feltárásáért munkálkodik, bármennyire is kellemetlen az. Hozzátette, hogy állását is emiatt veszítette el.
Forrás: MTI
