Még mindig hangos a sajtó a Capitolium ostromától, ez vélhetően még egy darabig így is lesz, de most a híradások helyét átvették az egész jelenséget elemző tartalmak. Például arról, hogy a közösségi oldalak jelenlegi lépése miért is álszent, miközben sokan úgy gondolják, pont az ő üzleti modelljük is szerepet játszott abban, hogy eddig fajultak az események.
A szakértők szerint a képlet nem olyan bonyolult, mint ahogyan azt a nagyobb oldalak szeretnék láttatni, mindössze két dolog nem szerencsés együttállásáról van szó. Az egyik az, hogy egyik közösségi oldal sem szeretné cenzúrázni a tartalmakat, hiszen ezt az alkotmány miatt nem is tehetik meg, igaz gyakran összekeverik a vélemény szabadsága, és a gyűlöletbeszéd fogalma. Vagyis lehet az a véleménye bárkinek, hogy a plüssnyuszik ijesztőek, de mikor azt mondja, hogy a plüssnyuszik az éjszaka közepén kiszöknek feltúrni a kertet, ezért érdemes lenne mindet bezárni, az már nem feleltethető meg a szabad véleménynyilvánításnak.
A szakértők szerint a másik tényező, sokkal veszélyesebb, ez pedig az algoritmusok beállításai. Az algoritmusok felerősítik az extrém kontentet, aminek célja a profitszerzés. A gyűlöletbeszéd, hamis hírek, összeesküvés-elméletek elérésének felerősítése csak azt a célt szolgálja, hogy a közösségi oldalak egy jól pörgő bejegyzéssel még több pénzt keressenek. Ha közben szerveződik köré egy közösség, ami miatt minden hasonló téma jól pörög, akkor az algoritmus még nagyobb közösséget szeretne összeverbuválni. Mivel a közösség egyre nagyobb, ezért egyre több üzlet látja meg bennük a lehetőséget, és telepszik rájuk, vagyis a közösségi oldalak bevételei még jobban nőnek, ezért a cél az, hogy még nagyobb közösség épüljön fel, vagyis még több arra fogékony emberhez jusson el az üzenet. Eddig sok döntéshozó is elutasította azt a feltételezést, hogy a szélsőséges csoportok egyre nagyobbak, és úgy vélték, hogy arra vannak a közösségi oldalak szabályzatai, hogy az egészet kordában tudják tartani. Ezzel szemben az történt, hogy az egész kiszabadult az online világból.
Nem csak a Capitolium elleni roham megszervezése történt a közösségi oldalakon, ráadásul újságírók szerint több ilyen szélsőséges csoportban a rendőrség tagjai is jelen voltak, és mikor éles összecsapásra került sor, a bűncselekményt elkövető tömeg mellé álltak. Trump gyújtó hangú videóit is csak akkor vették le az oldalak, mikor már túl sok volt a negatív visszajelzés, addig viszont hagyták terjedni, és hagyták, hogy az algoritmusok a lehető legtöbb emberhez eljuttassák.
A hibákról pedig az oldalak is tudnak, a Facebook belső felmérése szerint például az emberek 64 százaléka csatlakozik szélsőséges csoportokhoz, mert a platform azt javasolja nekik. Azt is elismerték, hogy a QAnon-csoportoknak 3 millió tagja volt, vagyis több millió ember radikalizálódásáért felelősek. Jelenleg viszont semelyik oldalnak sem érdeke, vagy kötelessége jelezni a veszélyt, megelőzni pedig főleg nem érdekük, mivel az a bevételeik csökkentését jelentené. Hogy ez hogyan változhat, az lesz a következő időszak és adminisztráció nagy kérdése.
Forrás: Wired
