Izgalmas vita alakult ki Gal Gadot körül, aki jelenleg kétségkívül a legnagyobb izraeli sztár. Miután 2014-ben megnyerte a Miss Izrael szépségversenyt, szerepet kapott a Halálos iramban franchise-ban, majd a DC Univerzumban Wonder Women lett belőle. A Time magazin 2018-ban a 100 legbefolyásosabb ember közé választotta, és lelkesen harcol a nők jogaiért is. Szerdán azonban nem ezekről a témákról posztolt a Twitteren, hanem az izrael-palesztin konfliktusról, ami nagyon gyorsan felkorbácsolta a közösségi oldalon a hangulatot.
Az egész egy Instagramra tett üzenettel kezdődött, ami leginkább az összefogásról és az erőszakellenességről szólt, azonban alig egy óra alatt 41 ezer komment érkezett rá, közülük néhány kifejezetten ellenséges, és többen követelték azt is, hogy a filmstúdió bontson vele szerződést. Előkerült Gadot szolgálata az Izraeli Védelmi Erőknél 2005-2007 között (ez egyébként nem önkéntes, hanem kötelező katonai szolgálat), és többen nevezték cionistának. Sokaknak az nem tetszett, hogy csak Izraelt nevezte meg a bejegyzésében, és nem tisztelgett a támadásokban meghalt palesztin áldozatok előtt.
Nem valószínű, hogy Gadot ennyi és ilyen reakciókra számított, de a közösségi média már csak ilyen, minden megosztott véleménnyel és bejegyzéssel lehet vitatkozni, és meg lehet cáfolni. Ez pedig különösen igaz, mikor egy véleményvezérről van szó. A szakértők szerint nagyon érdekes látni azt, hogy egy híresség vagy ismert ember véleményét a reakciók is felerősítik. Vagyis Gadot véleménye nem kapott volna ekkora figyelmet, ha nem érkezik rá ennyi reakció. Ha azok, akik nem értenek vele egyet nem kommentelnek, akkor az eredeti vélemény sem jutott volna el ennyi emberhez. Az érme másik oldala viszont az, hogy a sok követővel rendelkező embereknek pontosan tudniuk kell, hogy mikor valamit mondanak, az óriási közönséghez jut el, és hatalmas figyelmet kap, ezzel pedig óvatosan kell bánni, és bizonyos témákban sokkal nagyobb tudatosságot követelne meg tőlük. Ilyenek például a társadalmi, szociális, de jelen esetben a politikai kérdések is.
Forrás: Forbes
