Beérett az átverős SMS-ek sikere, egy angliai felmérés szerint 10-ből 7 ember nem bízik a cégektől kapott szöveges üzenetekben. A Proofpoint kiberbiztonsági cég szerint a leggyakoribb csalási kísérletek jelenleg az SMS-ben érkező hamis kézbesítési értesítések. 2021 májusa és júniusa között 7726 csaló szöveges üzenetről kaptak bejelentést, ezek 53 százaléka hamis kézbesítési értesítés, 37 százaléka pedig olyan üzenet volt, amelyben a csalók banknak adták ki magukat. 

A hamis kézbesítési értesítések általában hasonlóan néznek ki, vagy arról értesítenek, hogy nem tudtak kézbesíteni egy csomagot, vagy hogy fizetni kell, mindezt ismertebb futárcégek nevében. Az üzenetben van egy link, az oldal pedig gyakorlatilag a futárcég igazi oldalának a másolata, csak éppen a webcím nem egyezik. Itt személyes adatokat kérnek, és ez után indul az igazi csalás. A személyes adatok birtokában felhívják az embereket, a csalók azt állítják, hogy a bankjuk csalási osztályától vannak, azt látják, éppen megpróbálják feltörni / lerabolni a számlát, ezért gyorsan egy úgynevezett biztonságos számlára kellene átutalni a pénzüket. Az áldozatok sokszor át se gondolják, hogy miről lehet szó, főleg, mert a csalók tudják a személyes adataikat, erre volt ugye tökéletes a kamu futárcéges oldal. 

A szöveges üzenetek olyan manipulatívan vannak megfogalmazva, hogy azonnali lépésre kényszerítik az áldozatot, illetve sok esetben a csalók pontosan ugyanarra a publikus automatizált SMS szolgáltatásra fizetnek elő, mint a valódi cégek.  A probléma megoldása technikailag sem egyszerű, ezért az angliai fogyasztóvédelem inkább a cégeket és a telekom szolgáltatókat szeretné arra ösztönözni, hogy alaposabban gondolják át, hogyan kommunikálnak az ügyfeleikkel. Illetve gyakrabban tájékoztassák őket, hogyan lehet kiszűrni a csalókat például azzal, hogy mindig ellenőrizzék, ki a feladó, a vészcsengő szólaljon meg, ha egy üzenet vagy egy hívás azonnali, sürgős intézkedést kér, és hogy ne kattintson SMS-ben érkező linkekre, illetve mindig ellenőrizze, hogy a cég hivatalos oldalán jár, a webcím nem megtévesztő. 

Forrás: Which