A volt amerikai elnök aggodalmát fejezte ki a modern média, különösen a közösségi oldalak működésével kapcsolatban, és olyan megoldásokat javasolt, amelyek segíthetnek a platformok “tervezési hibáinak” megoldásában, és visszaszorulhat a toxikus tartalmak és a félretájékoztatás online terjedése.
„Meggyőződésem, hogy jelenleg a társadalmi fejlődés egyik legnagyobb akadálya, sőt, a demokrácia gyengülésének egyik legnagyobb oka, az a változás, amely az információkommunikációban és az információfogyasztásban ment végbe” – mondta Obama, aki arra is emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt az internetes keresés alappillérei az átfogóság, relevancia és gyorsaság voltak, a közösségi oldalak viszont lemondtak erről azért, hogy több hirdetést adhassanak el azzal, hogy minden személyre szabható. És kiderült, hogy a lázító, polarizáló tartalom vonzza és leköti az embereket.
Obama azt is megjegyezte, hogy azért kétségkívül bannak jó hozadékai is a közösségi oldalaknak, a kapcsolódási lehetőségek sok pozitívumot nyújtottak, és a szolgáltatások is sokat profitáltak belőle. Saját bevallása szerint lehet, hogy őt sem választják meg, ha nincs a MySpace, a MeetUp és a Facebook, ami lehetővé tette, hogy a fiatal önkéntesek hada terjessze a legfontosabb kampány üzeneteit. Ugyanakkor azt is mondta, hogy az új információs ökoszisztéma „felturbózza az emberiség legrosszabb impulzusait”.
“A weben a legfelháborítóbb tartalmak egy része a hagyományos médiából származik. A közösségimédia-platformok azonban a növekvő piaci dominanciájuknak és a gyorsaságra helyezett hangsúlynak köszönhetően felgyorsították az újságok és más hagyományos hírforrások hanyatlását […] Ahogy egyre több hirdetési bevétel áramlik a híreket terjesztő platformokhoz, nem pedig a híradókhoz, kiadókhoz, riporterekhez, szerkesztőkhöz, mindannyian nyomást éreznek arra, hogy maximalizálják az elköteleződést, hogy versenyezzenek” – mondja Obama, vagyis szerinte nem is a közösségi platformok közvetlenül a hibásak, de hozzájárulnak a jelenség felerősödéséhez, hiszen a céljuk az elköteleződés maximalizálása, és az mindegy, hogy ezt milyen módon érik el.
„Az igazság és a hazugság versenyében úgy tűnik, hogy ezeknek a platformoknak a kialakítása rossz irányba billent bennünket. És most látjuk az eredményeket”- szerinte a platformoknak átlátható elvek mentén kell mérlegelni a döntéseiket, például figyelembe kell venni, hogy működésük erősíti vagy gyengíti az egészséges, befogadó demokrácia kilátásait, tiszteletben tartja-e a különbözőségeket, megerősíti-e a jogállamiságot, segíti-e, hogy a rendelkezésre álló legjobb információk alapján döntsünk, elismeri-e minden polgár jogát, szabadságát és méltóságát.
Obama azonban azt is megjegyzi, hogy egyetlen platform sem tud ilyen struktúrát létrehozni, és nem is kell kérni.
„Nem nagyon bízom abban, hogy egyetlen magán- vagy állami magánszemélynek vagy szervezetnek kellene meghatároznia, hogy ki mit hallhat.” – Obama azt javasolja, hogy a törvényeket felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a modern információs gazdaság igényeinek. A probléma része azonban az, hogy sok ilyen megközelítés ellentétes magának a platformnak a pénzügyi ösztönzőivel, amelyek a legtöbb hasznot abból adják, hogy a felhasználókat a lehető leghosszabb ideig lekötik. A megosztóbb tartalom, amint azt Obama megjegyzi, nagyobb elkötelezettséget vált ki – a kérdés tehát az, hogyan lehet tehát meggyőzni a platformokat, hogy határozottabban lépjenek fel ezekkel kapcsolatban?
Forrás: Social Media Today
