Arra vonatkozóan nincs pontos adat, hogy oltással kapcsolatos álhírek terjedése a közösségi oldalakon hány ember halálához vagy súlyos betegségéhez vezettek. Azt viszont látni, hogy az 5G-vel kapcsolatos álhírek vandalizmust és erőszakot szültek. Mégis a világ legrégebbi, folyamatosan működő tudományos intézménye, a Royal Society azt mondja, hogy erre nem feltétlenül az ilyen jellegű tartalmak törlése jelenti a megoldást, hiszen a tények megkérdőjelezése és a bizonyítékok változása a tudomány alapja. Szerintük sokkal inkább azt kellene elérni, hogy az algoritmusok ezeket tudják kezelni, és ne válhassanak virális tartalommá.
Ezzel viszont nem értenek egyet azok a kutatók, akik a félretájékoztatás online terjedésének nyomon követését és az egyénekre gyakorolt hatását vizsgálják. Szerintük vannak olyan esetek, amikor az eltávolítás az egyetlen járható út, példának azt a hamis állításokkal és téves következtetésekkel, manipulációkkal teli videót hozták, amely a világjárvány alatt a védelmi intézkedések ellen beszélt, és hatására rengetegen utasították el a maszkokat vagy az oltásokat.
Rasmus Kleis Nielsen professzor, az Oxfordi Egyetem Újságírói Kutatóintézetének igazgatója azt mondja, hogy bár az emberek médiafogyasztásának viszonylag kis részét képezi, mégis aránytalanul magas károkat okozhat a félretájékoztatás. Viszont azt is látja, hogy az egész alapja az intézményekbe vetett bizalom hiánya, ami még tovább csökkenne, ha ezek az intézmények korlátoznák az információhoz jutást. Ezt mondja egyébként a Royal Society is, vagyis hogy nem a bizalmatlanságot kellene erősíteni az emberekben, hanem elérni azt, hogy aki nem kötelezte el magát az internet álhíreket terjesztő bugyrai mellett, és nem is keresi az ilyeneket, azokkal ne is jöjjön szembe.
Az álhírek, például az oltásellenesség nem új dolog, ami megváltozott az utóbbi időben, az az álhírek terjedésének sebessége, és hogy mennyi emberhez jut el, illetve egyre több helyen megfigyelhető valós, és létező tanulmányok adatainak direkt félremagyarázása, és az adatokkal való visszaélés, aminek hamisságát sokkal nehezebb elmagyarázni a tudományos kutatások alapjait nem ismerő embereknek. A cél az lenne, hogy az emberek továbbra is elmondhassák a véleményüket, akár hülyeségeket is beszélhessenek, csak az ne juthasson el több millió emberhez, illetve sokkal több adat és tényellenőrzésre lenne szükség, illetve sokkal jobban oda kellene figyelni ezekre a közösségi oldalaknak.
Több kutatás kimutatta, hogy a téves információkat terjesztő fiókok egy kis csoportja „aránytalanul nagy hatással volt a közösségi médiában folyó nyilvános vitára”. Ráadásul „A fiókok közül sokat a tényellenőrzők úgy címkéztek meg, hogy hamis vagy félrevezető tartalmat osztanak meg többször is, de továbbra is élnek.” Azaz hiába tudják a közösségi oldalak, hogy ezek az oldalak direkt, módszeresen terjesztenek hamis információkat, mégis ugyanolyan eléréshez juttatják őket, ez pedig továbbra is veszélybe sodorja az embereket.
Forrás: BBC
