Az angol parlament belügyminisztériuma támogatja a No Place to Hide című kampányt, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalak üzenetváltásainak titkosítása nem biztos, hogy minden esetben jó ötlet.
A kampány szerint a technológiai cégek a saját biztonságukat látják a felhasználók közötti beszélgetések végpontok közötti titkosításában, ugyanakkor egy ilyen lépés miatt gyermekbántalmazások sokaságait lesz jóval nehezebb felderíteni. Bár kifejezetten nem említik a Meta cégeit, de a Priti Patel brit belügyminiszter tavaly pont ugyanezek miatt bírálta az Instagramot, Messengert és a WhatsAppot. A kampányt bántalmazást túlélők, gyermekbiztonsági aktivisták és jótékonysági szervezetek, köztük a Barnardo’s indították el, és a Belügyminisztérium finanszírozza.
A végpontok közötti titkosítás azt jelenti, hogy az üzeneteket csak a küldő és a címzett láthatja, sem a hatóságok, sem a szolgáltató. Az új kampány arra szólítja fel a technológiai cégek vezetőit, hogy tegyenek nyilvános kötelezettséget amellett, hogy mindaddig nem kínálnak végpontok közötti titkosítást, amíg nem biztosítják, hogy a változtatások ne könnyítsék meg a gyermekek szexuális zaklatóinak bűncselekmények elkövetését. A kampány szereplői aggódnak amiatt, hogy a gyerekek bántalmazása, és az arról készült felvételek megosztása is egyszerűbb lesz, ha csak egyszerűen titkosítják a beszélgetéseket.
A Meta 2023-ra tervezi, hogy bevezeti a végpontok közötti titkosítást. Már jóval korábbra ígérte, hogy ezzel is elősegítse a magánélet védelmét, de sokak szerint egy átgondolatlan lépés inkább a bűnözők életét tenné egyszerűbbé.
Forrás: The Guardian
