Ahogyan azt mi is megírtuk, május elején felállt a Facebook legfelsőbb bírósága, és most úgy tűnik el is kezdtek dolgozni az első hat ügyön.

Kezdjük a legbizarrabb esettel, ez pedig a mellek és mellbimbók kérdése. Az egész probléma onnan indul, hogy a Facebook algoritmusainak a férfi mellbimbókkal semmi problémája nincs, de a nők mellbimbóját azonnal meztelenkedésnek és szexuális tevékenységnek ítéli meg. Ez a vizsgált esetben addig fajult, hogy egy brazil felhasználó posztját is letiltottak a mellrák elleni küzdelem hónapján. Az edukációs jellegű posztban  a mell olyan elváltozásait mutatták meg, amikkel azonnal orvoshoz kell fordulni. Az indoklás ugyanaz, meztelenkedés és szexuális tevékenység, miközben a valódi motiváció nyilvánvalóan az életmentés volt. Ezzel együtt fény derült egy másik furcsa szabályra is, ami arról szól, hogy milyen esetekben tolerálható egy kép, amin éppen belemarkolnak  valaki mellébe. Eszerint ha a női mellen vagy ruházaton egyértelmű benyomódás vagy mélyedés látható, és a begörbült ujjak megváltoztatják a mell alakját, akkor az sérti a felhasználási feltételeket, de ha nem, akkor az csak a mell eltakarásának számít, és az rendben van.

A többi eset leginkább gyűlöletbeszéd témakörét tárgyalja. 

Az egyikben egy felhasználó az ex maláj elnök, Mahathir Mohamad Twitter-bejegyzéseit tette közzé, amelyben az állt, hogy a muszlimoknak joga van dühösnek lenni, és milliónyi franciát lemészárolni a múlt történései miatt. A Facebook ezt levette, pedig a felhasználó célja nem a támogatás, hanem a figyelemfelhívás volt arra, miket mond az ország vezetője. 

Egy burmai facebookozó azt a kérdést tette fel, hogy miért nincs megtorlás Kínával szemben az ujgurok elleni támadások miatt, illetve utalt a menekültekkel való szörnyű bánásmódra is. A szöveghez egy halott kisgyereket ábrázoló posztert tett . A bejegyzését a Facebook levette, a felhasználó szerint viszont annyi történt, hogy megmutatta, hogy az emberi életek fontosabbak, mint a vallási meggyőződés. 

Egy bejegyzésben Bakuról készült történelmi képeket osztott meg valaki azzal, hogy Azerbajdzsán lerombolja az örmének templomait. A felhasználó azt mondja, fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy Azerbajdzsán templomokat és kulturális emlékhelyeket semmisít meg, de a posztját a Facebook gyűlöletbeszéd miatt eltávolította. 

Az egyik felhasználónak feldobta a Facebook, hogy két évvel ezelőtt milyen bejegyzést tett közzé, és azt ő újra megosztotta. Az eredeti bejegyzésben Goebbelst, Hitler propagandaminiszterét idézte, az értelem helyett az érzelmekhez és az ösztönökhöz való ragaszkodás szükségességéről és az igazság jelentéktelenségéről. Ezt a Facebook levette, a felhasználó szerint azonban itt arról volt szó, hogy Goebbels mondatai mennyire igazak az Amerikai Egyesült Államok aktuálpolitikájára. 

Egy eset pedig arra irányul a koronavírus kapcsán, hogy a Facebookon terjesztett hamis hírek, hamis, nem igazolt gyógymódok terjesztése konkrét fizikai kárt is okozhatnak, ha valaki emiatt kezd el például nem igazolt hatékonyságú gyógyszereket szedni vagy éppen nem szedni. A bejegyzésben egy francia felhasználó azzal vádolta a kormányt, hogy amiatt, hogy nem használják a hidroklorokint a terápiák során, rengeteg ember hal meg. A vizsgálatokból azóta kiderült, hogy a szer nem hatásos a koronavírus kezelésében. 

Egyébként több mint 20 ezer beadvány érkezett október óta a tanácshoz, akik priorizáltak, és az alapján választottak ki hatot, hogy azokkal precedenst teremthessenek az egész világon. 

Forrás: Oversightboard